helART Alkotóműhely

A lovacska sztori

helga
helga
2020.10.19 19:15

Imádtam ezt a pacit.

Már amikor először megláttam,

tudtam, hogy haza kell vinnem!  

 

                                                 

     

 

 

Aztán amikor nekiálltam, először csak letisztítottam róla a sok újságcafatot és az elöregedett bőrdarabokat, kicsit megijesztett : tudtam, hogy nem lesz kis munka, de azért ennyire rossz állapotokra nem számítottam:

Minden bőr és szőr elem cserére szorult, sőt, a farok és a sörény részből egyáltalán semmi seem maradt épen, csak a helye volt látható.
Az elején még gondolkodtam rajta, hogy papírmasé, vagyis az eredetinek megfelelő új borítást kap, de végül mégis a sima festés mellett döntöttem. Így sem volt könnyű dolgom, hiszen rengeteg sérülést, szegek és kapcsok helyét, repedéseket kellett eltüntetnem.

                                                         


 
II. Világháború idején nyomtatott lapokkal volt borítva, soproni és környékbeli bombázások és egyéb hírek részletei voltak olvashatóak rajta. Azonnal arra gondoltam, hogy jó lenne megtalálni, ha nem is a készítőjét, de legalább lezármazottjait. Közzé tettem erről egy felhívást a facebookon, de sajnos nem akadt jelentkező, pedig szívesen vissza adtam volna neki a felújított pacit, hiszen biztosan sok gyerek kedves emlékei fűződnek hozzá.

És mos pedig jöjjön a felújítás menete:


1 , Mindent leszedtem róla, gondosan félreraktam, hogy ezek alapján mald a későbbiekben rekonstruálni tudjam a füleit, sörényét, nyerget, farkat, kantárt, kengyelt.
2, lekapartam a maradék papír és ragasztó nyomokat, kiszedtem minden szeget és kapcsot.
3, következett a tapaszolás, több rétegben, sima fatapasszal és 2 komponensű kittel is dolgoztam, 2 réteg között mindig újracsiszoltam.
4, ekrü színű HH Krétafestékkel festettem 3 rétegben, majd erre festettem rá a foltokat és a pata részt grafit színnel.
5, egy régi huzogatós fa kiskocsi kerekeit és egy rétegelt lemez lapot felhasználva készült az új alja, amire fatiplik segítségével rögzítettem.
6, waxxal zártam a festést, hogy tartós és tisztítható legyen.
7, ekkor jött a legérdekesebb rész, a bőr részek újraszabása és rögzítése. A nyerget szivaccsal béleltem alá, a kantár és kengyel tartót is szegecsekkel rögzítettem.
8, az egyik kengyel alsó vasa hiányzott, ezt is pótoltuk, mjd arany színre festettem mindet.
9, végül pedig a sörény,az üstök és a farok rész, valamint a fülek következtek, ezeket azonben már nem arany, hanem fekete szegekkel fixáltam.

Amikor elkészült, rengeteget gyönyörködtem benne és nagyon nehezen engedtem el új gazdájához, de örömmel tölt el, hogy ahová került, ott megbecsült helye lesz!